Iskolatörténet
Iskolatörténet dióhéjban
A Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola története több mint 300 évre nyúlik vissza. A Somogy vármegyei iskola 1715-ben alakult, amikor Kaposvár városa még csak kialakulóban volt. Az intézmény folyamatosan alkalmazkodott a történelmi változásokhoz. A 20. század második felében az iskola kiemelkedett a város oktatási intézményei közül, különösen az 1967-ben elindított ének-zenei tagozatának köszönhetően. Az ének-zenei tagozat bevezetése, az énekkari munka országos és nemzetközi sikereket hozott. Ma Kaposvár legnagyobb és egyik legelismertebb általános iskolája, amely ötvözi a hagyományos értékeket a korszerű oktatási módszerekkel miközben nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra.IDŐVONAL
1715– Kaposváron létrejön az első elemi iskola a sövénytemplom mellett (1 tanító, 1 tanterem).
▶ A mai iskola ősi elődjének tekinthető.
1886 előtt
– Egyetlen helyi elemi iskola működik Kaposváron – jogutódja a mai intézmény.
1898
– Az iskola állami tulajdonba kerül.
1904
– Megkezdődik a mai iskolaépület építése a Fő és Anna utca sarkán, az Anna-kápolna helyén.
– Tervező: Baumgartner Sándor. Kivitelezők: Gráner Lipót és Fuchs Samu.
1905
– Megnyílik a Középponti Magyar Királyi Állami Elemi Iskola.
– Korszerű épület: vízvezeték, szellőzés, tanítói lakások, felszerelt tantermek.
– Négy tanteremben indul az oktatás.
1910
– Innen irányítják a város elemi iskoláit.
1914–1918 (I. világháború)
– Az iskola hadikórházzá alakul.
– Oktatás más helyszíneken zajlik.
1929/30
– Bevezetik a 7. osztályt.
1938
– Elindul a 8–9. osztály a jól teljesítő tanulók számára.
– Újraindul a Gazdasági Ismétlő Iskola.
1940
– Megjelenik a 8 osztályos népiskola bevezetéséről szóló rendelet.
1944
– Az iskola újra hadikórházként működik.
– A tanítás hónapokig szünetel.
1945
– Megkezdődik az újjáépítés.
– Bevezetik a 8 osztályos oktatási rendszert.
– Tanárok alkalmassági vizsgáztatása indul.
1946. szeptember 9.
– Iskolánkban hivatalosan is elindul a nyolcosztályos általános iskola,
ekkor még Központi Állami Általános Fiúiskola néven.
1951–1952
– Új név: Kaposvár, Május 1. úti Állami Általános Iskola
– Igazgató: Csajághy Károly
1959
– Az iskola felveszi Tóth Lajos nevét (mártír szociáldemokrata nyomdász).
– Névválasztás a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján.
1962
– Első önálló iskolagondnok: Várhelyi Nándorné (4 órás állásban).
1967–1968
– Elindul az első ének-zene tagozatos osztály.
1969
– Az iskola önálló gazdálkodású intézménnyé válik.
– Várhelyi Nándorné teljes állású gondnokká válik.
1970-től
– Nő a napközis tanulók száma.
– A Dimitrov utcai épület az alsó tagozat otthonává válik.
1975
– Elkezdik a szaktantermek kialakítását.
1979
– Felépül az új, zöld sátortetős tornaterem.
1980
– A Teleki (Tanácsház) utcai iskolaépület az intézményhez kerül.
– 8 alsó tagozatos osztály költözik ide.
1984–1986
– Teljes felújítás a főépületben (fűtés, nyílászárók, tantermek).
– A tanulás ideiglenesen a Cseri utcai iskolában zajlik.
1986. február
– Visszaköltözés a felújított főépületbe.
1996
– Elkészül az új épületszárny.
– Az alsó tagozat visszaköltözik a főépületbe.
– Elkészül a saját ebédlő is.
1999
– A szülők támogatásával elkészül a tornaszoba.
2001
– Új vezetés:
• Igazgató: Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna
• Művészeti vezető: dr. Kerekesné Pytel Anna
– Elindul a VisszHang iskolaújság
– Újraindul a fúvószenekar
2002
– Megnyílik a 20.000 kötetes iskolai könyvtár.
– Kórus: 2. hely Olaszországban (felnőtt kategória)
2003
– Kórus: különdíj Svájcban, Aranydiploma, Év kórusa cím
– Somogyi Aprók néptánccsoport fellép Németországban
2004
– Centenáriumi év – az iskola 100 éves fennállását ünnepli.
– Rendezvénysorozattal tisztelegnek a hagyományok előtt.
**
Iskolánk múltja és öröksége (részletes történelmi áttekintés)
A Fő és Anna utca sarkán álló, 1904-ben épült iskolaépületünk nemcsak Kaposvár egyik meghatározó látványossága, hanem városunk oktatástörténetének fontos emléke is. Elődje az 1715-ben, sövénytemplom mellett létrehozott első elemi iskola volt, mely egy tanteremből és egy tanítóból állt. Iskolánk az 1886-ig egyetlen helyi elemi iskola jogutódja, így több mint 275 éves múltra tekint vissza. A századok során a város lakossága, tanítói és polgárai számos nehézség ellenére is támogatták az oktatás fejlődését. A közoktatás helyzete fokozatosan javult, különösen a kiegyezés utáni időszakban, amikor bevezették a tankötelezettséget és megalakultak az első világi iskolai testületek is. A jelenlegi épület felépítésekor már világos volt, hogy az oktatás színvonalának emelése és a gyermekek jövője közös ügy. Azóta is azon dolgozunk, hogy tanítványaink ismerjék múltjukat, értékeljék hagyományaikat, és méltó módon építsenek a régi iskolák örökségére. 1905-ben nagy örömmel fogadták Kaposvár polgárai az új Középponti Magyar Királyi Állami Elemi Iskola megnyitását, mely a Fő és Anna utca sarkán, az egykori Anna-kápolna helyén épült fel. Az iskola terveit Baumgartner Sándor készítette, kivitelezői Gráner Lipót és Fuchs Samu voltak. Az építkezés 1904 májusában indult, és alig négy és fél hónap alatt befejeződött. Az iskola korszerű épületnek számított: vízvezetékkel, szellőzőrendszerrel, tanítói és igazgatói lakásokkal, valamint jól felszerelt tantermekkel rendelkezett. Az első tanévben négy tanteremben indult meg az oktatás, majd 1905 januárjára az egész épületet birtokba vették. 1910-ig innen irányították a város elemi iskoláit. Az évtizedek során a város több új iskolával bővült (pl. Cseri iskola, Pécsi úti iskola), így az irányítási rendszer is változott. A nevelő-munka nehézségeit gyakran a szegénység, a tankönyvek hiánya és a tanulók hiányzása okozta. A tanítók elhivatottan dolgoztak: saját tankönyveket írtak, továbbképzéseken vettek részt, és új nevelési módszereket vezettek be.Az I. világháború idején az iskola katonai kórházzá alakult, a tanulók máshol kaptak ideiglenes elhelyezést. Az oktatás mellett a higiéniai nevelésre és a művészeti nevelésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek, hiszen a pedagógusok hittek abban, hogy a kultúra és a műveltség minden gyermek számára elérhető kell legyen – társadalmi helyzettől függetlenül.
A Tanácsköztársaság idejéből kevés adat áll rendelkezésünkre, valószínűleg az események elhallgatása miatt. Az 1929/30-as tanévben új lendületet kapott az oktatás: bevezették a 7. osztályt, majd 1938-ban a 8–9. osztályokat is, első-sorban a jól teljesítő tanulók számára. Ugyanebben az évben újraindult a Gazdasági Ismétlő Iskola is, ahol a tanulók gyakorlati ismereteket szerezhettek. Az iskola részt vett a zsinórírás tanításának országos kísérletében, valamint nagy hangsúlyt fektetett a környezeti és erkölcsi nevelésre: megtartották a Madarak és fák napját, könyvgyűjtést szerveztek az elcsatolt területeken élő magyarok számára. A 8 osztályos népiskola bevezetéséről szóló rendelet 1940-ben jelent meg.
A II. világháború idején az oktatás kisebb létszámokkal ugyan, de folyt, bár 1944-ben iskolánk hadikórházzá alakult, így a tanítás hónapokra szünetelt. A diákok vöröskeresztes csoportot alakítottak a sebesültek támogatására. A front elvonulása után az újjáépítés gyorsan megkezdődött. A tanítást tanteremhiány miatt helyenként magánlakásokban folytatták, és a tantestület közhasznú munkával is segítette az újraindulást. 1945 tavaszán végleg elrendelték a nyolc osztályos oktatási rendszer bevezetését, a tanárok alkalmasságát pedig külön bizottságok vizsgálták. A nyolcosztályos általános iskola megszervezését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1946-os rendelete tette lehetővé, amely átalakította a korábbi elemi és polgári iskolákat. Iskolánkban az új rendszer 1946. szeptember 9-én indult el, akkor még Központi Állami Álta-lános Fiúiskola néven. Az intézmény korábban, 1898-ban került állami tulajdonba, jelenlegi épületét 1904-ben kapta meg. Az 1951–52-es tanévben az iskola neve Kaposvár, Május 1. úti Állami Általános Iskola lett, igazgatója Csajághy Károly volt. Az 1950-es évektől fokozatosan stabilizálódott a tantestület, olyan meghatározó tanítókkal, mint Rédey Gyula vagy Arató István. Az iskolai létszám jelentősen növekedett, 20 év alatt 555 fővel gyarapodott. 1959-ben iskolánk felvette Tóth Lajos nevét, aki a szociáldemokrata eszmékért küzdő nyomdászként vált mártírrá. A névválasztás a Tanácsköztársa-ság 40. évfordulójának idején történt, politikai és történelmi szempontok alapján. 1967-ben indult el az első ének-zene tagozatos osztályunk, amely azóta iskolánk egyik büszkesége. Kórusunk országos versenyeken ért el kimagasló eredmé-nyeket, megalapozva a kodályi zenei nevelés hagyományát intézményünkben. 1970-es évektől a napközis tanulók számának növekedése miatt a Dimitrov utcai épületet vettük használatba. 1975-ben szaktantermeket alakítottunk ki, majd 1979-ben felépült modern tornatermünk, amely az iskolai sportélet központja lett.
1980-as évek: A tanteremhiányt részben a Tanácsház utcai épület átvétele enyhítette, ahol alsó tagozatos osztályok kaptak helyet. A főépület 1984–86 között teljes felújításon esett át, korszerűsítették a fűtést, nyílászárókat, tantermeket. A felújítás alatt a tanulás a Cseri utcai iskolában zajlott. A rendszerváltás után a Kodály Zoltán nevét felvett iskola végre egy épületbe költözhetett. 1996-ban új szárnnyal bővült az iskola, ide került az alsó tagozat és egy korszerű ebédlő is. Három évvel később megépült a tornaszoba a szülők támogatásával. A 2000-es éveke elején elkészült a modern iskolakönyvtár, elindult a VisszHang iskolaújság. A Nagykórus nemzetközi sikereket aratott (Olaszország, Svájc), a Kicsinyek Kórusa arany minősítést kapott. A Somogyi Aprók néptánccsoport Németországban szerepelt. A fúvószenekar újraszerveződött, és megyei 1. helyezést ért el. Megújult a tornaterem padlózata, létrejött az Iskolagaléria. Informatikai fejlesztések révén korszerű oktatási eszközökkel bővült az iskola. Iskolánk 100 éves fennállását ünnepi rendezvénysorozattal köszöntöttük, méltó módon tisztelegve múltunk és hagyományaink előtt.
Képgaléria
