A katasztrófák okai

Hogyan reagál az emberiség a katasztrófákra? Jobb riasztórendszerekkel, nagyobb riasztási pontossággal, és jobb terjesztéssel. Ugyanakkor ezzel egyfajta hamis biztonságérzetet is adunk, hiszen így több életet lehet megmenteni. Valójában azonban sokkal jobb eredményeket lehetne elérni például az urbanizáció „karbantartásával”, építkezési szabályokkal és azok betartatásával.

A parti zónák különösen érzékenyek a viharokkal, szélviharokkal, árvizekkel, erózióval, dagállyal és a belterületi árvizekkel szemben, és a Föld 19 "megavárosa" - a 10 milliónál több lakosú városok - közül 13 parti zónában fekszik."

"Ma már nyilvánvaló, hogy a tengerszint emelkedik. Az elmúlt évszázad során körülbelül 20 centimétert emelkedett, és az előrejelzések szerint 2100-ra még 50 centimétert fog emelkedni.

A Brit Meteorológiai Intézet és mások kiszámították, hogy irányítatlan klímaváltozás esetén az árvizek által veszélyeztetett emberek száma „2080-ra tízszeresére nő.” A part menti városok, folyódelták és kis szigetek különösen sebezhetővé válnak. A nagyobb folyódelták, mint például a Banglades, az Amazonas és a Mississippi deltája, veszélybe kerülnek. Egyes kis szigetek lakói esetleg szemtanúi lehetnek annak, hogy országuk földje eltűnik. Az emelkedő tenger eláraszthatja New York földalatti-rendszerét is, és a világváros egyes részeit mocsárrá változtathatja.

Forrás: Sulinet

A tudósok előrejelzése szerint a jövőben az időjárás a klímaváltozás következtében valószínűleg még szélsőségesebb és változékonyabb lesz - a melegebb tengervizek például erősebb viharokat táplálhatnak. A mai katasztrófák közül is sokat az éghajlatváltozás hoz létre. Azok a tüzek, amelyek elpusztították Indonézia erdőit és tőzegmocsarait az 1997-98-as években, egyharmadát termelték annak a szénmennyiségnek, amit az emberiség ez alatt az idő alatt a légkörbe szivattyúzott.

Nem tudjuk ugyan megszüntetni a természeti katasztrófákat, de megszüntethetjük azokat, amelyeket mi magunk okozunk, enyhíthetjük azokat, amelyeket magunk súlyosbítunk, és a legtöbb esetben kiszolgáltatottságunkat is csökkenthetjük. Ez egészséges és rugalmas közösségeket és ökológiai rendszereket kíván. Ennek fényében nézve, a csapások enyhítése nyilvánvalóan része a fenntartható fejlesztés szélesebb körű stratégiájának: a közösségeket és a nemzeteket társadalmilag, gazdaságilag és ökológiailag fenntarthatóvá kell tennünk.