Vissza az előző lapra

Vissza a tartalomjegyzékre

Sokan sokfélét tettünk a tanévben

A tanév végéhez közeledve gyakrabban elevenítjük fel, összegezzük az elmúlt tíz hónap legfontosabb, legérdekesebb, vagy éppen legszomorúbb eseményeit. A VisszHang diákújságírói úgy gondolták, iskolánkban erre az összegző feladatra leginkább igazgatónőnk, Szabó Zoltánné Kudomrák Zsuzsanna a legmegfelelőbb.

- Mit tapasztalt a tanév során a diákok tanulását, magatartását illetően?

- Pozitív visszajelzést kaptam nemrégiben. Iskolánkban  a 4.a és a 8.c osztályban nemzetközi mérést végeztek. Azt mondták a szakemberek, hogy sok iskolában jártak már, de ilyen fegyelmezett gyerekekkel még nem találkoztak. A mi diákjaink megértették feladataikat,  azokat kitartóan, folyamatosan oldották meg, betartották a szabályokat, a határidőket.

Ebből is arra tudtam következtetni, hogy ebben az iskolában nagyszerű diákok tanulnak. Minden gyereknek megvan az esélye arra, hogyha elmegy más iskolákba, vagy akár csak az utcára, a boltba, akkor tudja a dolgát, figyel a körülötte-levőkre. Megpróbáltok a legjobb tudásotok szerint cselekedni. Ez kell ahhoz, hogy az életben is tudjatok boldogulni.

Ám volt a tanév során olyan is, amikor a legelvetemültebbek akár többször jöttek az irodámba. Siker az is, hogy ezek a gyerek már el tudták mondani saját magukról, hogy mit tettek rosszul, s mit nem lett volna szabad megcsinálni. Hetekig, hónapokig tartották is magát, így náluk is elmondhatom, hogy elértünk valamit. Vallom, hogy csakis értelmes beszélgetéssel lehet eredményt elérni. Fontos, hogy tudjátok, a segítő szóra kell hallgatni. Van egy dolog, amit még nem sikerült sokaknál elérni: sok diákunk nem tud köszönni. Talán, mert beleharapnak reggelente a nyelvükbe, vagy nem látják a felnőtteket, vagy egyszerűen neveletlenek. Azt meg kellene tanulni, hogyha, bejöttök az iskolába, és felnőttel találkoztok, illik köszönni. Ugyanez érvényes az utcán is. Ha találkoztok ismerős tanárral, nem illik elmenni mellette leszegett fejjel, csak azért, mert nincs kedvetek köszönni, mert olyan „snassz”.

- Hogyan értékeli a diákönkormányzat munkáját?

- Jól működik. Értelmes dolgokat kértek tőlünk, elmeritek mondani véleményeiteket, amelyekkel a mindennapi életeteket szeretnénk könnyebbé tenni, azon javítani. Ilyen volt például az is, hogy tegyünk ki több szemetes kosarat az iskolába.

- Kit emelne ki teljesítményéért?

- Egyre több tanulónk jut el országos versenyekre. Büszke vagyok azokra a diákjainkra, akik eredményt értek el számítástechnikából, technikából, biológiából, földrajzból, matematikából, magyarból. Büszke vagyok az énekkarosokra, a táncosokra, a bábosokra, a fúvósokra is. De mi van azokkal, akik nehezen tanultak meg olvasni, írni? Az ő munkájuk legalább olyan értékes számomra, mint akik a tehetségüket versenyen bizonyították. A felnőttek közül mindenki a maga módján tett sokat értetek. A technikai dolgozókat is kiemelném, mert a rendet elsősorban nekik köszönhetitek.

-          Mi a véleménye a szeptemberben indult VisszHang újságról?

- Az iskolaújság is az egyik büszkeségünk. Olyannyira, örülök neki, hogy minden hónapban küldök egy-egy példányt a város vezetőinek. Lássák, mit csináltok, s miket értünk el. Szeretném, ha még többen olvasnátok a mi újságunkat.

- Mi a munkája a VisszHangban?

- A kész újságot elolvashatom még a nyomtatás előtt. Mérlegelem, mi az amit meg lehet jelentetni. A jó gondolatok és a kritikák mindig benne maradnak a lapban.

- Mivel foglalkozik szabadidejében?

- A háztartási és a kerti munkákkal. Sokat olvasok, viszont nem szeretek tévét nézni. A lányommal sokat szoktunk beszélgeti.

- Melyik a legkedvesebb könyve?

- Popper Péter írásait szeretem. Ő egyébként pszichológus. Különböző témákban írja le a gondolatait az élet nagy kéréseiről: gyereknevelésről, felnőttek közti barátságról, munkahelyi kapcsolatokról. Természetesen a VisszHangot is olvasom miután már kijött a nyomdából.

- Mik a nyári tervei?

- Nekem nem olyan hosszú a nyári szünet, mint nektek. Tanévzáró után nem mehetek pihenni. Naponta be kell járnom az iskolába, hogy a hivatalos ügyeket intézzem. Talán egy-két hét van, amikor nyaralhatok.

- Mit üzen nyárra a kodályosoknak?

- Tegyetek meg minden olyat, amit iskolaidőben nem tehettetek meg, de hasznotokra válik, vidámabbak lesztek tőle, s persze nem bántotok meg vele senkit. Gazdagodjatok barátokkal! Olvassatok, de ne tankönyvet! Egy jó regény, vagy újság boldogsággal tölthet el benneteket. Ne nézzetek tévésorozatot, szappanoperát, mert az butít. Augusztus 31-én, vasárnap délután a tanévnyitón találkozunk, s szeptember 1-jén, hétfőn megkezdjük majd a 2003/2004-es tanévet.

Készítették: a szakkörösök