|
|||
Villalakó diákjainkkal Lorenzo, a motoros kedvencLorenzo, a TV-sztár, az egykori villalakó január 29-én
Kaposváron a Tesco áruházban járt. Három diákújságírónk Doktor Nikolett,
Kisiván Rita és Orsós Erzsébet jelen volt ezen a találkozáson. Vitték
jegyzetfüzetüket, s a helyszínen faggatták a tévéből már jól ismert debreceni
fiút, Gerzsényi Lászlót, azaz Lorenzót, miközben százaknak dedikált pólóra,
könyvre, fotóra.
|
|||
–
Miért
jelentkeztél a játékba? – Két dolog miatt. Az egyik a pénz, hiszen nem lett volna baj, ha megnyertem volna azt a rengeteg pénzt. Meg azért is, mert úgy érem, egy kicsit furcsán gondolkodom. Ezt próbáltam népszerűsíteni. –
Tartod a
kapcsolatot Ágival? – Igen. A kapcsolatom Ágival csupán baráti. Ez mos többet ér nekem mindennél. – Mit éreztél, amikor kiestél? – Felemelően jó volt. Sokan azt gondolták, hogy ez majd elszomorít. Nem. Én akkor már egy ideje éreztem, hogy számomra a továbbiakban nincs túl sok értelme bent maradni. –
Mit csináltál, amikor kijöttél? – Elkezdtem a saját életemet élni. Azonnal motorra ültem és kihasználtam a szabadságot. –
Reménykedtél a
győzelemben? – Egy idő után tisztán látszott már, hogy egy olyan ember nem nyerheti meg ezt a játékot, mint én. –
Milyen volt az
egyiptomi utad? – Szép volt. Ám egy hétből öt napot fújt a szél. –
Meg voltál
elégedve a villa felszerelésével? – Hát, sok minden nem működött. Ilyenkor én morcos voltam mindenre.
|
![]() Három diákújságírónk interjú közben
|
||
|
–
Társaiddal
tartod a kapcsolatot? – Amennyire lehet igen. De túl sok időm erre sincs. –
Mi a
véleményed a műsor folytatásáról? – Semmit nem látok belőle. Két nappal ezelőtt láttam mindössze öt percet. Semmit nem tudok róla. –
XXX Lorenzo
címmel jelent meg könyved. Miért írtad? – A könyvben egyáltalán nincs szó a műsorról. A könyv elolvasása után többet meg lehet majd tudni rólam. Olyan dolgokat is, amelyekről a tévé elferdített képet mutatott. Szeretném, ha a könyv által jobban megismernének. –
Mennyi ideig
írtad a könyvet? – Már három-négy „írkálódott” bennem. Egy hajónapló az alapja. –
Mit üzensz a
kodályos gyerekeknek? – Zenei iskola vagytok? –
Igen. – A zene mindennek az alapja, egy nemzetközi nyelv. Örüljetek annak, hogy ti többet tudtok, mint én.
|
||