A
három selyp (selypítő) című verses mese vitte a pálmát a 3-4. osztályosok
iskolai versmondó versenyén. Major Martina 3.a osztályos mindent
elkövetett, hogy a zsűrit és a közönséget elkápráztassa szép beszédével,
hangulatos mesemondásával. Martina egyébként nem először vett részt a
versmondó versenyen. Immár harmadik alkalommal állt az iskolai zsűri elé. -
Egy asszonynak volt három lánya – meséli dióhéjban Martina a győztes verses
mese tartalmát. - Ám mind a három selypített. Kérő jött a házhoz, s az anya
titokban a lányokra parancsolt, meg ne szólaljanak, mert beszédükkel
elriasztják a fiút. De egyszer a macskájuk felugrott az asztalra, s
felborította a tejes csuprot. Rögtön megszólalt az egyik lány selypítve:
Vaja, mi hangot hajjok? A matka ütötte je a tejet kötögöt. A legény
természetesen elmenekült a selypítő lányoktól. Martina elmondta; Marika
néni, a tanító nénije választotta ezt a humoros szövegű mesét. Neki azonnal
megtetszett, s apukájával azonnal megtanulta.
- Szerintem a jó versmondáshoz kell egy kis tehetség – mondta Major Martina. – Fontos, hogy a versmondónak jó memóriája legyen, szépen artikuláljon, s bátor is legyen. Szeretek verset, mesét mondani. Ha felsős leszek, sokat megtanulok majd, mert jó szerepelni. Kedvenc mesekönyvem, Az erdei ház. Az első helyezésért egy plüss báránykát is kaptam, amely mindig nálam van. Ez lett a kabalám. Már szerencsét is hozott irodalomórán, ugyanis jó vázlatot tudtam írni.
Az 5-6. osztályosok vers-és prózamondó versenyén két első helyezettet díjazott a zsűri. A VisszHang mindkettőjüket felkereste. Olajos Anikó 5.b osztályos. Móra Ferenc A didergő király című verses meséjét szavalta, nagyszerűen, érzelem dúsan. A kiemelt első helyezéssel jutalmazták teljesítményét.
- Van egy király, aki mindig csak fázik – meséli Anikó röviden verse történetét. – Egyszer bemegy hozzá egy kislány és a szívével, kedves szavaival felmelegíti az uralkodót. Ezt a szívhez szóló történetet az anyukám választotta. Szerintem is kedves, aranyos történet. Ám nagyon hosszú, de ez nekem nem jelentett gondot. Mindig is szerettem verset mondani, mert könnyebb megtanulni, mint egy szöveget.
Anikó elárulta, kedvenc tantárgya az irodalom. Manapság a János vitézről tanulnak, nagyon érdekli ez a történet is.
Az 1-2. osztályosok vers-, és prózamondó versenyén egy első osztályos kisdiáké volt a főszerep. Hermann Dániel 1.a osztályos tanuló elsőként állt a zsűri elé, s Simai Mihály Pacni meséjével elhozta a legjobbaknak járó díjat. A cserfes, bátor kisdiákot élményeiről és a versmondás szeretetéről faggattuk.
- Anyukámnak sok mesekönyve van, s több papíron összegyűjtött meséje - mesélte Dani. – A pacni mesét én választottam ki. Úgy tanultam meg a történetet, hogy anya többször elmondta nekem, én pedig ismételgettem. Így hamar megtanultam a kiöntött tinta meséjét. A verses mese szerint a paca rossz volt, mert nem tudott felszáradni. Nem állt meg a pirosban sem, s a végén eltaposta az utcán egy tank. Szerintem nem szomorú ez a mese, mert a paca rossz volt.
Nagyon szeretek mesét hallgatni. Anyukám minden este mesét olvas nekem. Kedvencem egy magyar népmese, a Király Kis Miklós című történet. Tele van sárkánnyal, ezüsterdővel, aranyhíddal.
Egyébként jó elsősnek lenni, mert még nem olyan nehezek a tantárgyak. Ezt onnét tudom, hogy amikor csőtörés volt az osztályunkban, egy másik tanterembe kellett mennünk, ott aztán sok betű, és tábla volt. Kedvenc órám a technika és a testnevelés.