Így köszöntöttük a zenét október 1-jén

„Milyen szép ez, mily tiszta, mily égi csoda” – éneklik a megszelídült szolgák Mozart A varázsfuvola című operájában. Hiszen a bűvös csengettyű hangjától a gonoszok is jókká, szelídekké válnak. A varázsfuvola pedig átsegíti a főszereplőket  minden bajon, megpróbáltatáson. Mi más lenne Mozart mondanivalója ezzel, mint hogy a zene segít a bajban és megszépíti a lelket

Mindig szerves része volt az ember életének a zene. Mondhatjuk azt, hogy ősidők óta társa az embernek. Az ősember rituális szertartásain már megszólaltak a ritmushangszerek, elsősporban a dobok. Az ókorban már arra használták a zenét, amire ma is; szórakozásra. Minden lakomán jelen voltak a zenészek és énekesek, sőt azt is tudta az ókori ember, hogy a zenének része kell legyen a nevelésben is. Sajnos ebből az időből alig maradt fenn lejegyzett dallam. A középkor a vallási háborúk jegyében telt. Természetesen a zene is az egyházi szertartásokat szolgálta. De a középkor végén, és később a reneszánszban már újra élettelivé válik a zene, hiszen nemcsak vallási, hanem világi témájú dallamok is megszólalnak. Ezek már az emberi élet szépségét hirdetik. Ki ne tudná micsoda kulturális és művészeti élet virágzott Mátyás király udvarában? A barokk kor csillogó, áradó, hömpölygő muzsikája lenyűgözte a hallgatóságot. A hangszerek fejlődésével csodálatos hangzást tudtak megszólaltatni. A kor legnagyobb művészei: Bach, Handel és Vivaldi. Mozart és kortársai Haydn és Beethoven a szabályos formák mellett is olyan magasságokba emelték a muzsikát, hogy zenéjük a mai napig is éltető erő. A romantika regényességet jelent. A 19. század zeneszerzői – elsöpörve minden szabályt – szenvedélyes érzelmeket ábrázolnak. Szívesen nyúlnak vissza hősei, történelmi témákhoz, erősítve ezzel a hazafiasság érzését. Elérkeztünk a 20. század zenéjéhez, ahol már együtt él sokféle muzsika. Mindegy azonban, hogy könnyű vagy komoly zenéről, jazzről, rockról, vagy szimfonikus zenéről beszélünk, a lényeg az, hogy megtaláljuk azt a muzsikát, ami oldja hétköznapi feszültségeinket. A zene ünnepe tehát nem október elseje, hanem az a nap, amikor jó zenét hallgathatunk.

 

A műsort összeállította: Pécsiné Hauk Erika tanárnő

 Elsőseink mondták (Jónás Kitti 5.
Kitlinger Petronella 1.a: - Jól érzem magam az iskolában, mert itt sok érdekességet tanulhatunk. Az osztálytársaimat nagyon kedvelem. Bár a fiúkat, akik nagyon sokan vannak, nem igazán kedvelem. Sipos Larina 1.a: – Nagyon szép és tágas az iskola. Jó ide bejönni és jó itt tanulni is. A testnevelésóra a kedvenc tantárgyam. Ezen az órán sokat lehet játszani, mozogni. Már van két barátnőm is; Letti és Petra. Szeretek velük rajzolni, játszani, beszélgetni. A fiúkkal keveset szoktam társalogni.

Urbán Aletta 1.a:  – Ha tanulok, akkor okosodom. Az iskolába pedig azért szeretek járni, mert olyan okos lehetek, mint a felnőttek. Minden tantárgyat szeretek, kivéve a testnevelést. Ott nagyon fárasztó feladatokat kell megoldani. 

Jónás  Kevin 1.a: - Örülök, hogy a Kodály iskola tanulója vagyok. A testvérem is ide jár. Imádom a testnevelést, a focit. Tanulni is szeretek. Nem is megerőltető. Szerintem ez az iskola úgy jó, ahogy van.