|
|
|||
|
Angolórán
németül
Április elsejéről szinte mindenkinek a
bolondozás, viccelődés juta az eszébe. Különböző csínytevéseket követnek
el, hogy jó kedvre derítsenek másokat. Így tett a mi osztályunk is április
1-jén a 6. órában. Sokat tanácskoztunk, mi legyen a „merénylet”
Ujváry Rita néni és
Dombosi Kornélia néni ellen. Végül úgy döntöttünk, hogy termet
cserélünk. Az angoltanárunk kedvesen fogadta a németeseket. Megmutatta a
többiek dolgozatát, zenét hallgattunk. Nagyon meglepő volt, hogy a
felnőttek is értik az április elsejei bolondozást.
Simon Klára 6.b
|
|
Bolondok
napja az 5.b-ben
Osztályunk már hetekkel a jeles nap előtt
tervezgette csínytevését. Ám amikor eljött a nagy nap, többen meggondolták
magukat, s jobbnak látták „kiszállni a mókából”.
Azt gondolták, osztályfőnöki figyelmeztetést kapnak majd.
Az első óránk rajzóra óra volt. Azt terveztük,
hogy valaki kiesik a padból ájulást színlelve. Ez nem jött be, sebaj!
Matekórára azt terveztük, hogy az egyik lány sminkeli magát, mire a
többiek megkérdezik tőle, hogy mit csinálsz.
Erre ő válaszolta volna, hogy még randira se
lehet készülni. Persze, egyikből sem lett semmi.
Bozsó
Bibiána 5.b
|
|
Szerelem, bolondozás, kövér méhecskék
Április a szerelem hónapja, melyet korábban Vénusz istenasszonynak
szenteltek, annál is inkább, mert a naptárt reformáló Julius Ceasar
a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban.
Vénusz mellékneve „aprilis” volt, mely szó az „aprire”, „megnyitni”
igéből ered. Ebből a napból miként is lett a bolondok napja, igazából
nem lehet tudni. Mint azt Supka Géza Kalandozás a kalendáriumban
és más érdekességek című könyvéből megtudhatjuk, sok találgatás
van eredetéről, ám egyik sem meggyőző. E napnak világszerte sok
elnevezése van. Angliában „All fools Day” (minden bolondok napja),
Franciaországban „poison d'Avril” (áprilisi hal), Olaszországban
hasonlóan „il pesce d'aprile”, Németországban „Narrentga” a neve.
Úgy, mint nálunk, a szláv területen is egészen az újabb időkig
ismeretlen volt ez a szokás. Tulajdonképpen Németországban
is csupán 1631 óta ismerik. Talán az óitáliai Saturnaliákból
származott középkori bolondünnepre lehetne visszavezetni,
amelyet a középkorban „festa stultorum” vagy „follorum” néven
emlegettek. Az egyetlen hiba ezzel a megoldással, hogy ezt a
bizonyos napot –melynek első nyomait a 12. században fedezhetjük
fel – december 28-án (az Aprószentek ünnepén) vagy újév napján
ülték meg. Ezenkívül sok összefüggést találhatunk a két ünnep között.
A bolondünnepen ugyanis a diákgyerekek gyerekapátokat,
gyerekpüspököket és gyerekpápát választottak, akik a templomokban
rendszeres liturgikus szolgálatot végeztek és körmeneteket tartottak.
Azonban minél szabadosabb formát öltött az ünnep, annál durvább
szövegű dallamokat énekeltek hozzá. A pápák, püspökök, a francia
és a spanyol zsinatok már a 13. század óta tilalmazták ezt a vallást
gyalázó szokást, amely ezek ellenére fennmaradt, s a Sorbonne-nak
1544-ben újabb tiltó rendszabályokat kellett kibocsátania, s még a
dijoni parlament is foglalkozott vele 1552-ben. Annak ellenére,
hogy az újévi és április elsejei bolondnap közötti összefüggés kétes,
feltűnő, hogy az utolsó franciaországi tilalmakkal körülbelül egy időben,
1538-ban jelentkezik német földön egy furcsa népszokás, amely talán
átmenetet jelenthetett a két nap között. Az említett évben ugyanis az
augsburgi országgyűlés április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki,
s a bennfentesek óriási spekulációkat akartak végrehajtani. S amikor
aztán a valutareform mégis elmaradt, a spekulánsok ráfizettek
manipulációikra, s közröhej tárgyává lettek. Ettől fogva ezt a napot
német területen „az elbolondítás napjaként” emlegetik. Az áprilisi tréfa
persze nem mindig sikerül jól. Magyarországról van egy 1891-es adat,
mely szerint egy vidéki városban egy anya és leánya öngyilkos lett, mert
egyik ismerősük április elsején levelet írt nekik Budapestről, hogy a
katonai szolgálatot teljesítő fia, illetve bátyja haditörvényszék elé került,
ahol halálra ítélték, mert lekopott a cipősarka. A magyar gazdák régi
előírásai szerint a méheket április elsején vagy április első hetében,
lehetőleg szerdán vagy csütörtökön kell kiereszteni első röptükre,
mert így lesznek méhecskéik abban az esztendőben szorgalmatosak,
kövérek és elevenek.
|
Áprilisi tréfák a 6.b-ben
A 6.b osztály április
elsejéje nem valami fényesen kezdődött. Az első órában történelem
dolgozatot írtunk, s a másodikban már nem is volt kedvünk senkit sem
megtréfálni. A következő óránk matek volt, néhány társam gondolt egy
nagyot: valaki tüsszentett és a többiek kifújták az orrukat. Jól bevált.
Szerencsére Edit néni nem szidott le senkit, mint ahogy rajzórán Éva néni
sem, pedig ember helyett pont, pont vesszőcskét rajzoltunk, s három lány
be is ragadt a mosdóba.
Énekóra következett, Ani nénivel. Az aulában
és nem a teremben vártuk. Amint beért, az osztály a Süss fel nap című dalt
énekelve beballagott a terembe. A hatodik órában a nyelvi óráink
következtek. Azt találtuk ki, hogy a németesek az angol terembe, az
angolosok pedig a német teremben foglalják el a
helyüket. A tanárnők persze értették a tréfát, s nem is kellett helyet
cserélnünk, tettük a dolgunkat „fordított nyelven”. Még dalt is tanultunk.
Úgy érzem, a 6.b
igazán vicces dolgokat tett ezen a napon. Ám arra nagyon ügyeltünk, hogy
ne sértsünk meg senkit.
Tavaszi Renáta 6.b
|
||
|
Kirándulás a költészet napján
Április
11-én a 4. b és a 4. c osztály Göllébe
utazott, hogy meglátogassa Fekete István szülőházát , s azt az
iskolát ahol ő is tanult.
Az iskola
folyosóján járkálva, a tablókon néhány ismerős arcot is felfedeztünk. E
falak közt tanított valaha Széles Józsefné
Ancsa néni és Nagy Endre tanár bácsi is. Mivel ez egy falusi iskola, sok
mindenben különbözik a miénktől. Nem emeletes, s kisebb a tornaterme is. S
persze nem városi gyerekek tanulnak itt.
Az író
szülőházában sok információt kaptunk az épületről, s természetesen Fekete
Istvánról. Néhányat ti is megjegyezhettek:
- Fekete Istvánnak összesen tizennyolcmillió könyve kelt el, ebből
egymillió-ötszázezer külföldön.
- Élete során negyvenhét regényt írt.
- Göllében, Ajkán, Dombóváron találhatók
személyes tárgyai.- Ötévesen íratták be az iskolába saját kérésére.
- Hétévesen írta meg első verses füzetét.
- Nem volt a legjobb tanuló, minden huncutságban benne volt.
- Tízéves korában költöztek be Kaposvárra, majd mentek Ajkára, s
Budapesten halt meg.
- A Ballagó idő című könyvének második kötetét már nem tudta
befejezni.
Fekete István ismertebb művei:
Vuk, Csí,
Kele, Bogáncs, Hú,
Tüskevár, a Koppányi aga testamentuma , Ballagó idő, Tüskevár
Ha tehetitek, ti
is látogassatok el Göllébe!
Szabó Dorottya 4.b
|
|||
