Nevelőinkről Iskolánk népiskolaként indult és ezt az "arculatát a belváros területére mind a mai napig megőrizte. Feladatai közül ma is ezt tekintjük döntőnek. Büszkék vagyunk ugyan az egyes területeken elért kiemelkedő eredményeinkre (énekkarok, tánc, labdarúgás, kulturális rendezvények, stb.), országos és nemzetközi sikereinkre, de nevünket, tekintélyünket (merjük remélni) nemcsak ezekkel alapoztuk meg, hanem az iskolai oktatás egészére jellemző stabilitással, az átlagost meghaladó szint tartásával.
Ezt a stabilitást tekintjük a legfőbb követendő tradíciónak. Eredményeink mindenkori biztosítéka a hosszú ideig együtt dolgozó tantestületek, több neves pedagógusunk önzetlen munkája, iskolai, városi és megyei vezetőink irányító munkája. Az iskola történetének időszakában mindig voltak olyan nevelők, akik évtizedekig együtt dolgoztak, megőrizték a jó hagyományokat, alkotó személyiségek, példaképek voltak, tanítványok százai rajongtak értük. Igazgatóink közül kiemelkedett: Tarján Antal szervező tevékenységével, Gyulai István emberséges magatartásával. Csajághy Károly, aki újból megerősítette az iskola testületének szakmai hitelét, megteremtette a mindenkor fontos emberi értékek, a zenei műveltségre nevelés lehetőségét. Pacskó János a hagyományok erősítése mellett a sport, táborozás, turisztika segítségével, dr. Horváth Sándorné az iskolai épület felújításáért, a két épületben elhelyezett testület és tanulóifjúság egységéért, a tehetséggondozásért vállalt kitartó munkájával.
Nevelőink közül Kecskés Ernő tankönyvek, módszertani kiadványok írásával, Arató Istvánné, Teri néni sok száz gyermekbe plántált jóságával, Winklerné dr. Rössler Mária kiemelkedő szakmai tudásával, Arató Gizinéni következetes szigorával, Zákányi Zsolt karnagy, Európa hírű kórusaival, kórusnevelő, szuggesztív egyéniségével emelkedtek ki. Ugyanakkor nem kevés azoknak a száma sem, akik rövid ideig, vagy több évtizeden keresztül dolgoztak, dolgoznak ma is iskolánkban és egy-egy óra hangulatával, személyes példamutatásukkal örök emléket hagytak tanítványaik lelkében. Iskolánknak a központi igazgatóság megszűnése (1910) és az új központi iskola megnyitása után sem volt állandó a tantestülete. Az okok között az új iskolák megnyitását említhetjük meg döntő tényként. (1910-ben a cseri bérelt iskola, 1923-ban a Pécsi utcai, 1925-ben az új Cseri utcai.) Ilyen esetekben tanulócsoportokat helyeztek át, ami együtt járt nevelői mobilitással is. Így történhet meg, hogy egy-egy nevelőt több iskola is számon tarthat. Ez elsősorban az 1886-1923 közötti időszakra jellemző.
Elődeink munkáját ezzel is tisztelve, elismerve, felsoroljuk a jogelőd iskola, az első elemi iskola tanítóinak névsorát is.
Megjegyzések a tanítók névtárához:
1./A 10 évnél hosszabb ideig iskolánkban tanító nevelők nevét dőlt betűvel írtuk.
2./ Az elemi iskola tanítóinál "*"-al a segédtanítót jelöltük meg.
3./ A számozott és lilával irt nevek azt mutatják, hogy "a stafétabotot" az első "Központi" Elemi Iskolából ők adták tovább az új Középponti Elemi Iskola tantestületének.
4./ A kötőjel nélkül hagyott számok azt jelentik, hogy csak az adott évszámot találtuk. (Többségük a nagy "világégések" áldozatai, vagy a jelzett időben szokásos "mozgás" következtében kerültek iskolánk Törzskönyvébe. )
5./ A zölddel írt nevek és kötőjellel jelölt számok a jelenleg is iskolánkban dolgozó pedagógusokat jelzik.6./ Igazgatók nevét pirossal jelőltük.
Íme a nevelőinkről összeállított névsor:
1732-1800 1800-1900 1900-1945 1945-1950 1950-1960 1960-1970 1970-1980 1980-1990 1990-2000 2000-2010 2010-2020 Az első elemi iskola tanítóinak névtára
A testület építése, fejlesztése nem volt zavartalan. A nemzet történelmi tragédiái, viharos évei érződnek a nevelői közösség alakulásában. Átlagosnak tekinthető, hogy évente 2-5 "új" nevelő állt munkába. Akadtak kivételes évek is, amikor ennek a többszöröse kapott beosztást az iskolánál.
Így például 1921-ben 9, 1945-ben 7, 1946-ban 20, 1948-ban 7, 1994-ben 11, 1950-ben 10 fő. Többségük még az adott esztendőben, a tanév végén másutt keresett beosztást. Ez a mozgás 1946-1950 között pozitívnak tekinthető. Politikai és szakmai okból "szorultak ki" a gimnáziumokból (Dr. Czeiner G. 1946-1950, Földvári B. 1946, Winklerné dr. Rössler M. 1946-1959, Écsy S. 1949-1957, Pap Arpád 1949, Ruisz György 1950-1951).
Az 1960-as évek elején (1962- 1963), amikor a középfokú oktatás általánossá tételét álmodták meg vezetőink, több jó képességű nevelő hagyta el iskolánkat (Lőczy Z., Lőczy Z-né, László A-né). Ez a változás viszont negatív hatással járt. A testület (belső) erejét jelzi, hogy még ilyen "véráldozat" mellett is visszaesés nélkül tudott dolgozni. Tanári karunk nagy része hosszabb ideje dolgozik együtt. Az utóbbi évtizedekben sok megpróbáltatáson esett át a központilag vezérelt szakmai túlkapások miatt. A délutánok, hétvégék gyakran váltak "a nemzet napszámosai"-nak erőpróbáivá. Megpróbáltuk tudásunk, hivatásunk legjavát adni, mégis sokszor éreztünk nyugtalanságot, belső feszültséget.
Néha felszabadul bennünk az öröm és remény, mikor tanítványaink találkozóra jönnek elégedett emberként, amikor 8. osztályosaink beiskolázása teljes, vagy amikor a középiskolák visszajelzése alapján látjuk, hogy tanítványaink tartják eredményeiket. Meggyőződésünk, hogy egy iskola oktató-nevelő munkája akkor lehet példás, eredményes, ha az ott dolgozó kollégák jól tudnak együttműködni nemcsak a hivatalos iskolai munkában, de a baráti asztalnál, a kötetlen kirándulások alkalmával is. Az elmúlt másfél évtizedben évente teremtettünk arra alkalmat, hogy a két részre szakadt testület találkozhasson kötetlen beszélgetéseken, kirándulásokon. Sok, szép közös emlék fűződik ezekhez a testületi kirándulásokhoz, melyek együtt szolgálták a pihenést, összekovácsolódást a környező tájak, városok megismerését. Kirándulásaink: Gemenc-Szekszárd, Balaton-környék, Mohács, Gálosfa, Zics-Látrány-Somogytúr, Budapest, Siklós-Pécs-Abaliget, Máriagyűd, Barcs-Borókás, zalaegerszeg-Nagykanizsa, Kecskemét-Kiskőrös-Bugac, Győr-Pozsony, Bajmóc, Bécs, Grácz, Bjelovár- Zágráb-Fiume.
Büszkék vagyunk azokra a kollégákra, tanítványokra is, akik az évek során megnyílt új iskolákhoz kerültek, mint megbízható, jó pedagógusok. Többségük lakóhelyi, jobb közlekedési lehetőség és nem munkahelyi problémák, gondok miatt távozott iskolánkból. Ma is visszajárnak hagyományos rendezvényeinkre, találkozóinkra. Öröm mindnyájunknak egy-egy találkozó, amikor az öreg Alma Mater volt lakóiból feltör a sok-sok felejtehetetlen élmény, még a rossz is jóra válva. Együtt emlékeznek tanárok, diákok iskolára, barátokra, tanítókra, tanárokra. Egymás szavába vágva felfrissülnek régi képek, amelyek összekapcsolnak unokákat, nagyszülőket.
A tantestület oktató-nevelő munkáját a mindenkori igazgatók, helyettesek, az oktatás területén működő városi, megyei felügyeleti szervek felelős magatartása, lelkesedése, pedagógiai tapasztalatai segítették. Mindezeket megköszönve, összegyűjtöttük iskolánk elődjének, és az új iskolánknak igazgatóit, helyetteseit, a felügyeleti rendszer képviselőinek névsorát.Vissza az elejére
